És a nap hátralépett. A levelek maguktól elaludtak, és az ősz felébredt. – Szigeti Németh György – Különféle dallamok (Díszletek között)
És a nap hátralépett. A levelek maguktól elaludtak, és az ősz felébredt. – Szigeti Németh György – Különféle dallamok (Díszletek között)
Nagyon csodálom a nőket: az intelligenciájukat, a személyiségüket és a stílusukat. A szépség nem elég. - Szigeti Németh György - Elérhetetlen csillagok (RP története)
Zsani türelmetlen volt. Azonnal akart mindent. Nem tudta, hogy vannak dolgok, amelyeket nem kaphat meg rögtön. Mert az élet sokszor úgy irányít bennünket, hogy csak néhány próbálkozás után érjünk oda… - Szigeti Németh György – Kövek és tollpihék (RP története)
Mi a baj? Itt az egésszel baj van. Túl sokan vagyunk ahhoz, hogy megértsük egymást. Ráadásul, még saját magunkat sem értjük. - Szigeti Németh György – Dühös csend (RP története)
Péter minél többet volt Lilivel, annál inkább úgy érezte, nem ismeri. Hiába találta ki az álmait, hiába hallotta ugyanazt a fák susogásából, mint Lili. És amikor a csillagokat csodálták számolták, ugyanannyit találtak mindketten, mégis, néha úgy érezte eltévedt. Talán nem volt készen, vagy talán csak nem tudta, hogy ilyen nehéz a szerelem… - Szigeti Németh György – Kövek és tollpihék (RP története)
Az elegancia olyan, mint az intelligencia. Vagy megvan, vagy nincs meg. - Németh György – Egy gyógyszerész feljegyzései
A művészet mindenhol jelen van, akár a legegyszerűbb dolgokban is… - Németh György – Egy gyógyszerész feljegyzései
Nem számít hová megyek, vagy milyen feladatokkal futtatom magam, egy könyves valahogy mindig az utamba kerül. Körülnézek, megpihenek… - Egy gyógyszerész feljegyzései (németh györgy foto)
Őszi reggel. Napsütés, ropogós levegő és nyugalom… Fotómondások (németh györgy fotó, kerepes)
Ez a megfestetlen csendélet ugyanolyan csendet teremt az életben, mintha festmény lenne. Benne van a csendéletek arisztokratikus higgadtsága, kiszámíthatatlansága, és egy csipetnyi lomhasággal álcázott élénk frissesség. Az elrendezett kuszaság meghozza - itt a fényképen is - a minden a helyén van érzést és ugyanúgy belerángat a csendélet intimitásába, mintha festmény lenne… - Németh György – Egy gyógyszerész feljegyzései
A tenger örök dolog. Az emberek, akik a vízen élnek tudnak valamit az élet mélyebb értelméből. Tudják, a víz „történik” tovább azután is, miután az ember pillanata már elmúlt… - Németh György – Egy gyógyszerész feljegyzései (Kép: Vincent van Gogh - Fishing Boats on the Beach at Saintes-Maries, 1888)
Olvass el ezer könyvet, élj ezer életet. Ahány könyv annyi élet. Sokan úgy gondolják, hogy az olvasás egyfajta menekülés az "igazi" mindennapi világból egy képzeletbeli világba. Ostobaság az olvasást a valós problémák elől a könyvek világába való menekülésnek tekinteni. A könyvek olvasása egészen mást eredményez. Az olvasás, módot ad arra, hogy a belső világunkban szétszórt tapasztalat és ötletdarabok, törött emlékek, összeálljanak számunkra használhatóbb formákká. Végül is, hogy teljesebb emberi lények legyünk. - Németh György – Egy gyógyszerész feljegyzései
Azt hiszem az ősz inkább egy lelkiállapot, mint egy évszak… és lehet, hogy nem is a vége, hanem a kezdete valaminek… - Németh György – Egy gyógyszerész feljegyzései